website.jpg
ÁKOS50 – VISSZASZÁMLÁLÁS. 2018-03-01
akos_50_ 15.jpg
15. A KATONA IMÁJA
Két igazolvány, alig egy év eltéréssel, mégis világok választják el a kettőt. 1985-ben még a diákstátuszt kellett igazolnom, ’86-ban már a katonait. Valóságos sokk volt számomra kiszakadni a család védelméből, érettségizett előfelvételisként, alig 18 éves pesti „táposként” találkozni a magyar rögvalóval és tisztelt képviselőivel. Egyetlen év alatt rengeteget tanultam az életről, például harci helyzet esetén elképesztő hatékonysággal tudok felmosni. (Igaz, becsukott szemmel szét tudom szerelni és össze is tudom rakni az AMD65-mintájú gépkarabélyt, valamint el tudom énekelni – akár becsukott szemmel is! – a „Felderítők mennek hosszú éjen át...” kezdetű, nem túl felderítő csapatindulót: „Ha elesett egy testvér / Örökké senki sem él”. Nagy igazság! A szolgálat monotonitását könyvekkel törtem meg: beiratkoztam a laktanyakönyvtárba, és minden, a középiskolában elmulasztott kötelező és ajánlott olvasmányt végigolvastam egy év alatt. Igen, Csingiz Ajtmatovtól A versenyló halálát is. (Tudom, nekem is hihetetlen.) Unalmamban zenekarneveket fabrikáltam, száz másik mellett a Bonanza Banzai szókapcsolat is egy szombathelyi őrtoronyban született.
 
„Ölni serényen
Térdig a vérben
Mostanra értem
Győzni nem érdem
Megannyi korban
Hevertem holtan
Arccal a porban
Megalázottan”

(A katona imája, A katona imája-album, 2010)