NAGYSZOMBAT.

Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje, a Nagypéntekhez hasonlóan szentmise nélküli nap, a csöndes virrasztás ideje, lelki készülődés a föltámadásra, egyben a húsvéti örömünnep kezdete is.

Este a tűzszenteléssel indulnak a liturgikus események: a megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtják meg a templom húsvéti gyertyáját, onnan minden hívő a saját mécsesét, a szentelt tüzet így mindenki hazaviheti. Az ősi hagyomány szerint sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt lánggal gyújtották meg, és ezen főzték meg az ünnepi ételt. A fény liturgiáját követi a vízszentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Hét olvasmány után hangzik el a prédikáció, utána könyörgés a világ lakóiért és vezetőiért, valamint a papságért. Az áldoztatás után indul a feltámadási körmenet. Nagyszombaton, napszállta után ér véget a hamvazószerda óta tartó böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztjuk el az ünnepi vacsorát.