Ákos kép

ÖREG A SZERZŐ.

Ma egy étteremben, mielőtt Szigethy tanár úrhoz rohantam volna az EZT NEM LEHET MEGÚSZNI tiszteletpéldányával, beszélgetőpartneremnek a könyv kapcsán kapott első visszajelzéseket mutattam meghatottan. A zsúfolt helyen a szomszéd asztalhoz telepedett egy kedves arcú hölgy.
Finom kézmozdulattal intett, hogy egy pillanatra nézzek oda: a táskájából a tegnap megjelent novelláskötetet vette elő. Aláírtam neki, szóba elegyedtünk. Az ebéd végeztével odaléptem az asztalához, hogy elköszönjek. Ezzel a mondattal lepett meg: - Mi már fogtuk ám egymás kezét.
- Hol?
- Hát a pasaréti templomban.
(A szentmisén szokás, hogy a Miatyánk alatt megfogjuk a mellettünk álló kezét.)
És ettől a választól az étterem közepén könnyes lett a szemem.
Öreg már a szerző úr, könnyen elérzékenyül, na.

Most rohanok a Magyar Krónika nyilvános beszélgetésére, holnap egy gyors próba, aztán szombaton turnézáró koncert Győrben.
Gyorsuló idő, 2021.